Miért kell bátorság a szeretéshez?
Mert abban sosem lehetünk biztosak, hogy mi ebből mit kapunk vissza. Lehet a másik nem is viszonozza a szeretetünk, és sérülünk. Ha adunk valakinek belőle, valószínűleg időnk, energiánk, pénzünk, stb. rámehet a kapcsolatra, és mi semmit nem kapunk cserébe. Vagy ha a másik nem érez irántunk is szeretve, akkor csak magunkra leszünk hagyva az érzéseinkkel, amit magunkban kell elraknunk és megélnünk, ami igen nehéz tud lenni. Vagy lehet, hogy csalódni fogunk a személyben az elképzelt képhez képest. Minden ilyen jellegű dolog benne van a pakliban, ha szeretésről van szó, és nehéz szeretni teljesen feltétlenül. Ahhoz pedig, hogy igazán megtanuljunk úgy szeretni sokat kell fejlődni, és bátornak is kell lenni, mert ez szokatlan néha, hogy ezt gyakoroljuk.
A Védákban azt tanítják valódi szeretet nincs is az anyagi világban, vagyis a párkapcsolatokban, a családi kapcsolatokban, baráti kapcsolatokban stb. Csak is az Istennel való kapcsolatunkban lehet valódi és tiszta szeretet megtapasztalni. Azt is mondják, hogy a legtisztább kapcsolódás az anya, és a gyermeke között van. Hiszen egy anya nagyon önzetlenül ad a gyermekének, az egész életét neki tudja áldozni. De általában minden kapcsolatban van valamiféle vágy arra, hogy a másik kielégíti az igényeim (érzékeim) (pl. várom, hogy ha én meg dicsérem a másikat, ő is engem). Az Istennel való kapcsolatunk viszont nagyon mély és belsőséges lehet, és egy idő után önzetlen kapcsolatunk lehet Vele. Bármennyire is elképzelhetetlennek tűnik, igenis egy viszonzott kapcsolatunk lehet Istennel. Persze, mint minden kapcsolatban itt sem tudhatjuk miképpen viszonozz, de fog. Pláne, ha törekszünk valódban úgy szeretni őt, hogy tisztán követjük az útmutatásait ebben. Erről vannak is szép írások is a például a Védikus filozófiában, de egyébként sok más kultúrában vagy vallásban is van róla leírás.
Másfelől az emberi kapcsolatainkban is mernünk kell nyitni és adni.
Érdekes, hogy ahogy Istennel javul a kapcsolatunk, gyakran az emberi kapcsolataink is javulnak, erősödnek és fordítva. Mert a lényeg a szereteten van, ez az életünkben az egyik legfontosabb dolog. Tulajdonképpen azért vagyunk itt , hogy megtanuljunk szeretni. Elsősorban Istent, de mint fontos eszközként ehhez, a körülöttünk lévő embereket is. Így tehát mernünk kell úgy szeretni, hogy nem várunk érte. Tenni azokért az emberekért, akiket szeretünk, amikor lehetőségünk van rá stb. És így szépen szépen lassan fejlődünk és a szívünkben leragódott sok kő, csomó, és kosz, ami rárakodott az évek (életek) alatt leoldódik. És közelebb kerülünk a valódi lelki természetünkhöz.
Sok sikert kívánok neked ehhez, sok szeretet neked az életedben. Hare Krisna Csenge