Miért szeretek masszírozni?
Lehet, hogy valakinek ez egy kissé furcsa szakma – pláne egy vékonyabb testalkatú lánynál, mint én. Be is vallom, sokszor próbálkoztam mással az elmúlt 10 évben, mióta ezzel foglalkozom. Azért ez egy fizikailag és mentálisan is megterhelő hivatás.
A kereset is elég rapszodikus lehet, mert egy masszázs nem lesz 50.000 Ft/óra – főleg nem erotika nélkül, és nem az egyszerű magyar embereknek.
Mégis, mindig visszakanyarodtam hozzá. Rájöttem, hogy szeretek emberekkel dolgozni, és segíteni nekik. Értelmet ad a munkámnak, hogy tudom: szükség van rám.
Persze mindenkinek másra van szüksége. Mindenki másban jó, és azt kell megtalálnunk, amiben mi tudunk kiteljesedni.Ha ez megvan, az másoknak is jó lesz – és nekünk is. Mert valahol mindenki útja ki van találva odafent, csak érdemes arra hangolódni.
Ehhez adhat térképet az asztrológia vagy más önismereti eszközök is.
Az én képletemben például gyógyítói és tanítói irányok jelennek meg – és valóban, ez tükröződik abban is, amit csinálok: masszázs, kozmetika, oktatás. Minden más próbálkozásom előbb vagy utóbb befuccsolt. Szóval hát, rájöttem, hogy ez az én utam.
Folyamatosan is tanulok, mert egyszerűen imádom. Jelenleg például:
-
családállítást,
-
asztrológiát,
- fiatalító fasciális arcmasszázs technikákat
De ezek mind alapvetően csak kiegészítik a munkámat, mélyítik azt, amit már most is csinálok. Az idő megmutatta, hogy így vagyok a helyemen, és nincs értelme mást csinálnom.
Miért térünk vissza a régi hivatásunkhoz?
Látom ezt másokon is: sok ismerősöm kitanul egy új szakmát, megpróbálja, csinálja, de aztán valahogy mégis visszakanyarodik ahhoz, amit régebben csinált. És ez nem baj. Lehet, hogy nem véletlenül került oda, ahol jól érzi magát – és ahol mások számára is értéket tud adni.
Nem biztos, hogy teljesen mást kell csinálni. Lehet, hogy csak másik szinten, másik minőségben kell ugyanazt. Akár egy kicsit elrugaszkodott példával: ha valaki drogot árul (bár nyilván nem helyes), lehet, hogy egyszerűen csak nagyon ügyes eladó. És ezt a tehetségét jó ügy érdekében is tudná használni.
Vagy egy másik, sokkal hétköznapibb példa: valaki irodai munkát végez egy multinál, de vágyik valami emberibbre. Nem feltétlenül kell mindent lerombolni. Elég lehet váltani egy jobb céghez, vagy vállalkozni. A spirituális cégeknek is kellenek háttéremberek, nem csak „gyógyítók”.
Persze az is előfordul, hogy valóban jól sikerül egy váltás. De ha valaki új irányba indulna, érdemes előbb egy mélyebb önismereti munkát végeznie. Konzultáljunk asztrológussal, meditáljunk, keressünk egy mestert, végezzünk teszteket, vagy beszélgessünk olyannal, aki már benne van abban a világban, ahová mi tartunk.
Ha van tehetségünk valamihez, azt nem mindig kell „pénzre váltani”.
Én is szeretek táncolni, festeni, virágot kötni – de nem ezek az én fő utam. Az élet mindig terel. És fontos, hogy érzékenyek maradjunk erre. Ehhez pedig kell alázat – hogy be tudjuk fogadni, amit az élet mutat.
Nem fogjuk tudni megúszni azt a kérdést:
„Mit adhatok én a világnak?”
És nem azt: „Mit akarok én kapni tőle?”
Mit jelent nekem ez a szakma?
Én szeretek adni és gondoskodni. Nem vagyok rest képezni magam folyamatosan. Mindig is jobban vonzott a test és a lélek működése, mint mondjuk a politika, vagy matematika. Érdekel az energetika, az egészség és a szépség harmóniája, a természet gyógyító kincsei.
Nem zavar, hogy hozzáérjek valakihez. Tudok diszkrét maradni, és már sok mindent láttam – nem lepődöm meg dolgokon.
Alapvetően szinte bárkit tudok szeretettel kezelni, még ha „nehéz” ember is. Persze kellett idő, mire ezek mélyebb szinten is természetessé váltak.
De éppen ezért ez a hivatásom. Nem azért, mert „szeretek embereket fogdosni”, vagy mert nem lenne jobb – és nem is csak a pénzért.
Hálás vagyok, hogy megtaláltam önmagam ebben – és azokat az embereket, akik igénylik ezt tőlem.
Lehet, hogy nem örökké fogom csinálni, idővel talán másba mélyedek el.
De egy biztos: a gyógyítás, szolgálat és tanítás vonalán maradok.
Kívánom, hogy Te is megtaláld az utad! És azt is, hogyan tudsz valóban adni másoknak – akár kicsiben, akár nagyban.
Haribol,
Gopi